Ugrás fel!

HÍREK

Kukorica- és búzapiacok
Kukorica- és búzapiacok

Agrárgazdasági elemzések

Nyomtatás

Nemhogy uborkaszezon lett volna, inkább ritkán látott aktivitás jellemezte januárban is a nemzetközi gabonapiacokat. A változatlanul erőteljes kínai jelenlét mellett az időjárás alakulása és az exportőrök kivitelt korlátozó intézkedései mozgatták az árakat – jellemzően felfelé.

Kukorica
Nem fékez Kína, amennyiben terményimportól van szó. Árulkodó adat, hogy a becslések szerint jelenleg 1,4 milliárd lakosú ország az év 4. és 5. hetében csak az Egyesült Államokból több mint 5 millió tonna kukoricát vásárolt. A koronavírus-járvány okozta világgazdasági válság a legnagyobb gazdaságok közül Kínát érintette a legkevésbé, olyannyira, hogy 2020-ban az IMF becslése szerint a vásárlóerő-paritáson mért nemzeti összetermék (GDP PPP) a világ összes országa közül Kínában volt a legmagasabb.

Tehát van miből terményt vásárolni, hiszen nem csupán kukoricában folytatódott a vásárlási aktivitás, hanem szójában és búzában is. Elemzők gyakran teszik fel a kérdést, vajon meddig tarthat ez a menetelés, mikor „lakik jól” Kína. A választ valószínűleg csak a kínaiak tudják, akik ezt egyelőre nem osztották meg a többi piaci szereplővel.

A kínálatra áttérve, további lényeges momentum az elmúlt időszakban a dél-amerikai kontinens időjárásának alakulása. Korábban csapadékhiányról szóltak a hírek, azonban az elmúlt hetekben a Brazíliában lehulló jelentős mennyiségű eső okozott problémákat, egyrészt a szója betakarításában, másrészt a kukorica vetésében. Mindezt tetézte az argentin fuvarozók és kikötői dolgozók visszatérő sztrájkja, melynek következményeként a dél-amerikai országból történő kiszállítások akadoztak. Lassan megszokhatjuk azt is, hogy Oroszország sem marad ki a hírekből: a legutóbbi exportvámok bevezetését követően – melyek a jelenlegi információk alapján június elsejéig élnek – újabb, árhoz kötött vámtételek implementálását „lengették be”, melyek június másodikán aktiválódnak, amennyiben a kukoricaárak meghaladják a 185 dolláros tonnánkénti kikötői hajóba rakott árakat.

kukorica CBOT 2021 marcius

CBOT, kukorica, 2021. március

kukorica MATIF 2021 marcius
MATIF, kukorica, 2021. március

A fentieken túl rövidesen fókuszba kerül a legnagyobb kukoricatermesztő ország, az Egyesült Államok idei évi várható vetésszerkezete. A piaci szereplők minden évben árgus szemekkel figyelik az úgynevezett szója-kukorica árarányt (soybean-to-corn price ratio), és részben ez alapján hoznak döntést a tavaszi vetésszerkezetet illetően. Ökölszabályként elmondható, hogy amennyiben az új termésű szója ára legalább két és félszer magasabb a kukoricáénál, úgy a termelők inkább a szója irányában mozdulnak el. A mutatójelenleg 2,6 körül alakul, tehát elképzelhető a szója vetésterületének emelkedése a kukorica rovására. Ez azonban csupán a jelenlegi helyzetet tükrözi, ugyanis az elmúlt szezonban olyan mértékű és intenzitású ármozgásoknak lehettünk tanúi, melyek képesek az egyes lehetséges forgatókönyveket akár egyik napról a másikra felülírni. A hazai piaci helyzetet szemlélve úgy tűnik, hogy az exportkereslet mellé felzárkóztak a belföldi felhasználók is. Nehéz megítélni a készletek alakulását, hiszen a kiviteli statisztikák nagyjából 3 hónapos késéssel érkeznek, az azonban már most kijelenthető, hogy elmaradnak az előző évek hasonló időszakaiban riportálható szintjeitől. Míg a nemzetközi piacokon – bár az árak emelkedtek – korántsem beszélhetünk rekordmagas árszintekről, a 70 000 forintot érdemben meghaladó belföldi árak történelmi magasságokba érkeztek. Több kérdés is felmerülhet a magas kukoricaárakkal kapcsolatban: vajon meddig éri meg a felhasználóknak a megdrágult alapanyagból termelni? Milyen terménnyel helyettesíthető a kukorica a különböző receptúrákban? Jelenleg kutatjuk a válaszokat, mindenesetre az bizonyos, hogy a tartósan magas alapanyagárak rövidesen begyűrűzhetnek a késztermékek – tehát közvetlen vagy közvetett formában – az élelmiszerek áraiba.

Búza
Vezető hír a kukorica esetében is említett Oroszország újabb vámintézkedése, mely egyelőre még nem hivatalos, mindazonáltal mutatja a legnagyobb búzaexportőr abbéli szándékát, hogy az új termés árszintjét is magasabban kívánja tartani.

A részletek még nem kimunkáltak, annyi azonban már tudható, hogy a június másodikától bevezetni szándékozott vám struktúrája eltér az eddigi fixáras megoldástól, melynek lényege, hogy minden egyes tonna exportbúzát egy előre rögzített vámtétel terhel. Az újabb, nyár elejétől érvényes vámok árhoz kötött formában működhetnek, tehát búza esetében a 200 dollárt meghaladó kikötői árszint aktiválja a vámok kivetését.

buza CBOT 2021 marcius
CBOT, búza, 2021. március

buza MATIF 2021 marcius
MATIF, búza, 2021. március

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a búza világpiaci kereslete és kínálata továbbra is kiegyensúlyozottnak tekinthető, és bár kissé korai a várható termés mennyiségét megbecsülni, az északi féltekén azonban jelenleg megfelelő fejlettségi állapotokról számolnak be a nagy búzatermesztő országok. Ennek megfelelően az árak az elmúlt hónapban mindkét irányadó nemzetközi tőzsdén (párizsi árutőzsde – MATIF; chicagói tőzsde – CBOT) lefelé mozogtak.

A kukoricával összehasonlítva az elmúlt hónapban kevesebb szerep jutott a búzának a belföldi gabonakereskedelemben. Főként az új termésben tapasztalható némi kereslet alacsony eladói aktivitás mellett, hozzátéve azt, hogy az ajánlatok az elmúlt évek hasonló időszakaiban tapasztalható árainál magasabban indulnak; ezek az ajánlatok, forintban kifejezve, minőségtől függően, könnyen kezdődhetnek hatos számmal. (Előző agrárgazdasági elemzésünket itt olvashatja.)

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató

 

Forrás: agrárágazat.hu


2021. © HUNGRANA KFT. MINDEN JOG FENNTARTVA!   •  ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ