Nyomtatás
Kukorica
Kukorica

Hírek innen-onnan: Itt vannak a friss becslések: rekordtermések és hatalmas veszteségek várhatók idén

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Európában tavaszi hideghullámok okoztak nagy területen fagykárokat elsősorban a gyümölcsösökben. Az USA őszi búza vetésterületének még mindig mintegy harmadát sújtja aszály. Több nagy termelő országban várható ebben a szezonban rekordtermés: Brazíliában szójából és kukoricából, Indiában pedig repcéből.

Európa
A 2021. március 1. és április 20. közötti időszakban Európa időjárását legmarkánsabban a hideghullámok jellemezték, de e mellett nagy területen alakult ki csapadékhiány, másfelé pedig csapadéktöbblet - írja a met.hu. Két nagy hideghullám alakult ki a kontinensen, az első március közepén, amikor a Skóciától Görögországig terjedő széles sávban többfelé -5 , -10 Celsius fokig is lehűlt a levegő. Franciaországban, Olaszországban, Délkelet-Európában és az Egyesült Királyságban az átlagosnál jóval több fagyos nap fordult elő. Március végén jelentős fölmelegedés zajlott, helyenként 25 fokig melegedett a levegő, majd április elején újabb sarkvidéki levegő árasztotta el a kontinens nagyobb részét újabb fagyokat okozva. Az éjszakai fagyokból csak a kontinens legdélebbi, tengerparti részei maradtak ki. -5 Celsius fok alatti minimumok fordultak elő Franciaországban, Olaszország északi és középső részein, Németország déli felén, Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Romániában, Bulgáriában és hazánkban. Helyenként -10 fokos minimumok is előfordultak, ráadásul a hideg tartósnak is bizonyult, több egymást követő nap is fagyos volt a reggel.

Az időszak átlaghőmérséklete a kontinens középső és déli részén 0,5 - 2 fokkal elmaradt a sokéves átlagtól. Mintegy 0,5 -2 fokkal enyhébb volt az idő a szokásosnál Észak-Európában és a Pireneusi-félszigeten. Csapadékhiány jellemezte a kontinens nagyobb részét, főleg Nyugat-, és Közép-Európát, ahol a szokásos mennyiségtől 50-80 %-kal maradt el a csapadékösszeg. Ezzel szemben többlet volt Délkelet-Európa jelentős részén, Törökországban, különösen pedig Oroszország európai részének déli részén és Norvégiában, ahol a szokásos értéknek helyenként a duplája is lehullott.

A tavaszi, főleg az áprilisi fagyok leginkább a gyümölcsösökben és a szőlőben okoztak károkat sokfelé Európában. Február második felében és március végén a nagyon enyhe idő miatt ugyanis előrébb jártak a fejlődésben, a virágzás a legtöbb helyen a szokásos időpont előtt következett be. A szőlőben és a csonthéjasokban (különösen a kajszi, az őszi, a cseresznye és a szilva állományokban) súlyos, az almában és a körtében kisebb károk keletkeztek Franciaországban, Olaszország északi és középső részein, Szlovéniában, Horvátországban, Görögország északi részén és hazánkban. Németország déli felén, Ausztriában és Csehországban is keletkeztek fagykárok, de kisebb mértékben.

 A JRC által készített friss termésbecslések őszi búzából az előző elemzéshez képest kissé csökkentek: Nyugat- és Észak-Európában átlag fölötti, míg hazánkra valamivel átlag alatti értéket valószínűsítenek. Repcéből nálunk az előző öt év átlagánál több, míg Délnyugat- és Délkelet-Európában kevesebb mennyiséget várnak. Őszi és tavaszi árpából átlag közeli, kissé a fölött mennyiségeket becsül a JRC. Ukrajnában és Oroszországban jó állapotban vannak az őszi vetések, így a termésátlagok a várhatóan az előző évek emelkedő trendjének megfelelően alakulnak majd.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
repce: Kanada, Kína, India, EU
napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India


Amerikai Egyesült Államok
Száraz idő jellemezte április közepén a kukorica övezet nagy részét, de a növény termőterületének mindössze 17 %-át sújtja aszály, a vetést inkább a hűvös időjárás hátráltatja valamelyest, bár országosan április 25-ig 17%-át vetették el a kukoricának, ami valamivel több, mint a tavalyi érték. Legelőrébb Texasban járnak ezzel a munkával, ahol a vetésterület 60%-án már el van vetve a kukorica. A márciusi és április eleji viharok következtében a Sziklás hegység északi és középső részein az átlagosnak megfelelő, kissé azt meghaladó hómennyiség gyűlt össze, és a téli csapadék is elegendő volt a talajok feltöltéséhez. Ezzel szemben délebbre, a délnyugati államokban számottevő mértékű a hosszú távú csapadékhiány, sokfelé a szokásos mennyiségnek csak a kétharmada esett. Súlyos aszállyal küzdenek a Középnyugat déli és északi államaiban is. Az árpa termőterületeinek 55%-át, a napraforgó 92%-át, a tavaszi búza 78%-át, az őszi búza termőterületének pedig 34%-át érinti jellemzően hosszabb ideje fennálló aszály (15. ábra). Utóbbi növény állományainak országosan 49%-a volt kiváló vagy jó állapotban április közepén, ami 5%-kal elmarad a tavalyi értéktől. Fejlettségben egyébként kissé el van maradva az őszi búza a szokásos szinttől. Ugyanakkor a Karib-tenger partvidékén és Floridában igen jelentős mennyiségű, 100-200 mm közötti csapadék hullott április közepén, ami áradásokat okozott ezeken a területeken.

Brazília
Brazíliában két kukorica szezon van egy évben: az első vetési időszaka szeptembertől novemberig tart (ez az összes kukorica termőterület mintegy negyedét teszi ki), míg a másodiké január-februárra esik (a termőterület háromnegyedén). Az ország középső és déli részein meleg, az évszakhoz képest száraz időjárás szárította a kukorica és gyapot állományokat áprilisban. A 30 fok fölötti hőmérsékletek mellett a másodvetésű kukorica jóval több csapadékot igényelne. Az ottani statisztikák szerint április 22-ig a szója 61%, míg az első vetésű kukorica 80%-át már betakarították. A második vetésű kukorica csaknem 100%-a már a talajban van.
Szójából a tavalyi után idén is rekordtermés várható, összesen 136 millió tonna, mely 6%-kal haladja meg a tavalyi termést, annak ellenére, hogy az időjárás jelentősen hátráltatta a vetést és a betakarítást is. A termésátlag 3,5 t/ha, mely megfelel a 10 éve folyamatosan növekvő trendnek, de a termőterület immár 14 év rendületlenül nő.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására.

 

Forrás: Agrárszektor.hu