Nyomtatás
Termőföld
Termőföld

Mit vessünk, meddig maradnak ilyen magasak a terményárak? Szakértőket kérdeztünk

Mit érdemes vetni? Milyen trendek figyelhetők meg a felhasználási cél szerinti termesztés szempontjából a kukorica, napraforgó, kalászos gabonák és a repce esetében? A hazai terménykereskedő cégek vezetőit kérdeztük.
Június 16-án az Agroinform.hu Terménypiacok Webinárium online rendezvényén hazai meghatározó, terménykereskedelemmel foglalkozó cégek vezetői beszélgettek a szántóföldi termények kereskedelmét uraló trendekről.

A szakmai fórum Sándorfy András, a Marton Genetics cégcsoport ügyvezető igazgatójának vezetésével zajlott, melyen részt vett Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója, dr. Kovács István Dezső, a KITE Zrt. Terménykereskedelmi üzletág igazgatója és Cseresznye Péter, a Viterra Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója.


Az utóbbi egy évben teljesen átalakult a terménypiac, de beszélhetünk-e dimenzióváltásról, vagy az események betudhatóak a koronavírus járvány miatti pánikhatás lekövetésének?

A fórum résztvevői egyetértek abban, hogy a mostani, megváltozott piaci körülmények nem fognak rövid időn belül visszarendeződni. Reng Zoltán kiemelte, hogy nem csak a terményárak változtak meg, hanem minden területen óriási áremelkedéseket okozott. Kérdés, hogy lesz-e majd világszerte fizetőképes kereslet a megnövekedett árú termékekre. Kovács István szerint az előfordult ugyan már korábban, hogy lokálisan vagy egy-egy növénykultúrára vonatkozóan borultak a piacok, de ekkora léptékű áremelkedésre nem volt még példa. Cseresznye Péter szerint arra nem lehet számítani, hogy rövid távon újra 30-40 ezer forintos kategóriába kerül a kukoricaértékesítés, de a Covid is úgy jött, hogy senki sem számított rá.

Váratlan, piacot is befolyásoló eseményekre mindig van esély.

A piacok megváltozásához az is hozzájárult, hogy az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt az importigény, emellett a piacok nagyon koncentráltak, egyre kevesebb kereskedő cég foglalkozik EU-szinten terményfelvásárlással, amelyek viszont egyre többet vásárolnak. Ez a tény önmagában is azt jelenti, hogy az egyes problémákra (pl. időjárási, logisztikai) sokkal érzékenyebben reagál a piac mint 10 évvel ezelőtt. (Dr. Potori Norbert, Agrárközgazdasági Intézet)

Mit érdemes termeszteni? Állandó dilemma, hogy inkább a prémium minőséget, esetleg speciális igényeket kielégítő fajtákat termesszünk, vagy inkább a bőtermő fajták mellett döntsünk. Mi a terménykereskedelemmel foglalkozó vállalatok véleménye erről?

Reng Zoltán: évről évre felmerül a kérdés. 17-18 millió tonna ipari minőségű kukoricát használnak fel Európában éves szinten. Az ipari célú kukorica egyharmadából az EU-ban bioetanol készül, a kétharmadából pedig izocukor és keményítő.

Az ipari kukorica esetében elmondható, hogy a magyar kukorica minősége minden kritériumnak, mindhárom ipari célnak abszolút megfelel.

Kovács István szerint a kukoricatermesztéssel kapcsolatban elmondható, hogy az agrotechnikát betartva homogén minőségben, nagy mennyiséget tudjuk előállítani, erre van szüksége a piacnak. A búza esetében kicsit más a helyzet, ott folyamatosan mérlegelni kell, hogy magasabb árú prémium minőséget állítsunk elő vagy inkább a tömegterméket adó fajták mellett döntsünk. Tavaly például a magas minőségű búza óriási volt a kereslet, a piac mindent felszívott. A KITE Zrt. képviselője kiemelte, hogy extra hozamokat csak korszerű technológiával lehet elérni, amihez a KITE minden segítséget nyújtani tud a termelőknek.

Cseresznye Péter az olajosmagvak termesztését emelte ki ebből a szempontból: a termelőknek is világosan látniuk kell, hogy a fenntarthatósági követelmények egyre jobban előtérbe kerülnek, ezek figyelembevétele nélkül nem lesz hosszú távon versenyképes az ágazat.

Szójabab: sarkallni szeretné a Viterra a termelőket az adatközlésre, mert rövid időn belül újra kell számolni a fenntarthatóságot mutató értékeket, csak így tud a szójaágazat érvényesülni.

 hungrana reng zoltan

Reng Zoltán hozzátette: az élelmiszeripari üzemek számára is fontos, hogy alapanyagokat használjanak fel, amelyek rendelkeznek fenntarthatósági certifikációval, ezt a termelésben is szem előtt kell tartani.

Szorosan összekapcsolódik a termeléssel a logisztika is. A szállítási költségek emelkedése is jellemző volt az utóbbi időszakban: vajon mondhatjuk, hogy az itthon feldogozott hazai termény exportálásával optimalizálhatóak a fuvarköltségek?

A feldolgozott termék valóban jobban elbírja a fuvarköltséget – mondta a Hungrana Kft. vezérigazgatója. Szerinte a piaci szereplők egyelőre elfogadták, hogy ezen a területen is magasabb árakkal kell számolni.

Hasonló véleményen volt Kovács István is, szerinte a logisztikai költségek belesimulnak a szinte minden terméket érintő áremelkedésbe. Ráadásul az üzemanyagpiac is tud óriási változásokat generálni, akár alacsonyabb árakra is volt már példa. Cseresznye Péter kiemelte, hogy a logisztika is egy külön piac, és minden szereplőre ugyanazok a feltételek állnak rendelkezésre. A magasabb feldolgozott termék szállításával valóban jobban járhatunk.

Drasztikus árváltozások voltak a terménypiacon. Hogyan lehet ezt a felvásárlási szerződésekben kezelni?

A szakmai fórum résztvevői szerint jelentős mértékben letisztult a piac, nem jellemző, hogy a szerződéseket felbontanák. A résztvevők a következő javaslatok számbavételét javasolják a termelőknek:

Mértéktartó árazás javasolható, nem érdemes a legmagasabb árszintet meghatározni.
Csak reálisan elérhető termésmennyiségre kössenek szerződést!
A szerződéses feltételek mindkét fél számára adottak, de a termelő élhet a vis major lehetőségével is, ha nincs ha más megoldás.
Reng Zoltán kiemelte: azt szem előtt kell tartani, hogy a szerződéssel néha az egyik fél jár jobban, néha pedig a másik, de hosszút távon kifizetődik a szerződéses kötelességeknek való megfelelés.

Kovács István: már nem csak a vetéskor áraznak a termelők, hanem jóval előtte.

Érdemes mértéktartóan árazni, mert nem várt meglepetéseket hozhat a forint-euró az árfolyam változása és az időjárás is. Csak a biztosan hozható mennyiségre jó leszerződni.

Cseresznye Péter: napraforgómagból óriási szerződésállománnyal rendelkezik a Viterra, jogi útra terelődő eset pedig jellemzően nem fordul elő. Mindkét oldalnak óriási a felelőssége, nem csak a termelő számára vannak kötelezettségek. Szerinte a termelők korai elköteleződésének vannak előnyei, a tervezettség mindenképpen előnyös, ugyanakkor a hosszú távú szerződések kockázatosabbak is lehetnek.

A fórum résztvevői egyetértetek abban, hogy ma már csak kevés esetben kerül sor arra, hogy a termelő nem tartja a szerződéses kötelmeket, amelyek egyébként a felvásárló cég számára is szigorú szabályok betartásának kötelezettségével jár.

Milyen szezon előtt állunk?
A szakemberek a repcehozamával kapcsolatban bizakodóak, a búza és az árpa mennyisége átlagosan jónak mondható. A napraforgó esetében kérdés, hogy milyen nyárra számíthatunk. A kukorica egyelőre még nem látható, sok múlik az időjáráson, a tavaszi hideg idő miatt lehet, hogy az aratás is későbbre fog csúszni, ami befolyással lehet a mennyiségre és az árakra is.

Forrás: Agroinform.hu