Nyomtatás
Agrárgazdasági elemzések

Agrárgazdasági elemzések

Agrárágazat-2022/6. lapszám cikke - 2022 május 30.
Az összefonódó geopolitikai és időjárási események együttesen alakítják az árakat a világ gabonapiacain. Az idegesség tetten érhető az árak erőteljes mozgásában, érdemi és jelentős árcsökkenést az orosz-ukrán háború kitörése óta nem tapasztalhattunk.

Kukorica

Sosem látott mennyiségű cikk jelent meg a legkülönbözőbb sajtóorgánumokban az elmúlt 2 hónapban az orosz-ukrán háború gabonapiacokra, élelmiszerpiacokra és általánosságban a globális élelmiszer-ellátási láncokra gyakorolt, vélhetően súlyos hatásairól. A várakozások szórása széles skálán mozog, azonban egyetlen szerző sem vizionálja a helyzet gyors javulását. Nem látjuk még, milyen mennyiség, milyen időtávú kiesése várható, továbbá, milyen árazás kapcsolódhat a kialakult helyzethez. Egyrészt, hogyan alakul a tavalyi termés helyzete: mennyi semmisült meg, mennyi került az oroszok által megszállt területekre, továbbá a kikötők nélkül az ukránok mekkora exportaktivitást tudnak kifejteni. Az első adatok szerint április hónapban 570 ezer tonna gabona (főként kukorica volt) exportja valósult meg vasúton, mely meglepően magas, amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy a nagy volumenű vasúti kiszállításokban sem az ukrán, sem a fogadó országoknak nem volt korábban tapasztalata. Természetesen a fenti adat jelentősen elmarad Ukrajna átlagos tengeri kikötőkön keresztül zajló exportvolumenétől, amely egy erősebb hónapban akár a 4 millió tonnát is elérhette korábban.

 

A másik alakító tényezőt az új terméssel kapcsolatos kilátások jelentik. A legutóbbi információk szerint jól halad a vetés Ukrajnában, nyilvánvalóan csak azokon a területeken, melyeket közvetlen harci cselekmények nem érintenek. Azonban az továbbra sem látható előre, miként alakul a végleges vetésterület. A vetéseknél maradva, az Egyesült Államokban jelentős késés tapasztalható a vetési munkálatokban, május első napjaira csupán a tervezett terület 14 százalékát vetették be, amely 27 százalékponttal marad el az előző év hasonló időszakának adataitól, sőt, az elmúlt 5 év átlagánál (33%) is alacsonyabb. A vetések csúszásának az oka a folyamatos esőzés a kukoricaövezetben. A dél-amerikai termésvárakozások változatlanul vegyes képet mutatnak, a kukoricatermesztés szempontjából kiemelkedő régiók kaptak ugyan csapadékot az elmúlt időszakban, a korábbi szárazság miatt azonban további esők kellenének a megnyugtató folytatáshoz.

Tovább árnyalva a képet, megemlíthetjük a kínai aktivitást, vagyis annak hiányát. Pontosabban fogalmazva, az elmúlt évek exponenciálisan növekvő kukoricaimport-aktivitása megtört, ami jelenthet csupán átmeneti lendületvesztést, vagy az import visszafogásával esetlegesen a gigantikus készleteik szintjét korrigálják.

 

Látható, hogy a fent felsorolt faktorok mindegyike önmagában is jelentős kockázatot hordoz magában, ezeket együttesen szemlélve pedig biztos, hogy a jövőt illetően a bizonytalan piaci környezet velünk fog maradni. A kérdés csupán az, ezek a kockázatok hiánytalanul beépültek-e a jelenlegi árakba, vagyis az árszintek maradéktalanul tükrözik a piaci folyamatokat? A választ nem tudjuk, még úgy sem, hogy az elmúlt hónapokban rendre döntötték meg a rekordokat az árak mind globálisan, mind Európában és Magyarországon is.

Hazánknál maradva, az áprilisban lehullott jelentős mennyiségű csapadéknak köszönhetően a körülmények sokat javultak, a vetések jól haladnak, az előzetes prognózisok alapján némi növekedés körvonalazódik a várható teljes kukorica-vetésterületben. Az Agricensus nemzetközi szakmai portál május 2-án megjelent cikke szerint április hónapban 135 ezer tonna ukrán gabona „lépett át” a magyar határon, amely sosem látott importaktivitást jelent Magyarország irányába. A beérkező volumen főként kukorica, mely részben magyarországi felhasználókhoz kerül, részben pedig a vasútvonalakat tranzitként használva tovább utazik Nyugat-Európába. Az ó termésű kukorica iránti kereslet ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken, a nagyobb vevők már az új termés árazását kezdték meg.

 

Búza

A búza piacát többségében a kukoricáéhoz hasonló tényezők alakítják.

 

Főszerepben ez esetben is a két meghatározó globális exportőr között dúló háború áll, mely alapvetően rajzolta át a terménypiacok működését. Az ebből fakadó, esetleges áruhiány miatti aggodalom mellett az időjárás alakulása sem kedvez a legfontosabb kenyérgabona piaci kilátásainak.

Indiában a hetek óta tartó hőhullám – több napon keresztül 40 Celsius fok feletti csúcsokkal – vélhetően csökkenti a várható termést.

 

Az ország az egyik legnagyobb globális búzatermesztő, az elmúlt években rendre nagyobb és nagyobb mennyiségű termés került betakarításra, olyannyira, hogy az idei évben az indiai hatóságok már exportfelesleggel kalkuláltak. Azonban a forró, száraz időjárás következményeként az export helyett a kiviteli korlátozások lehetősége is felmerült.

Az USA várható termését is folyamatosan lefelé korrigálják az elemzők, az állomány jelenlegi állapota jelentősen elmarad az előző évek átlagától. Ez idáig változatlanul Európát kerülték el a súlyosabb időjárási anomáliák, így a kontinensen továbbra is jó termésre számíthatunk. Magyarországon az áprilisi esőzéseknek köszönhetően sokat javult az általános kép, hozzátéve, további csapadékra van szükség az állományok fejlődése érdekében.

A nemzetközi piachoz illeszkedve meglepően alacsony az aktivitás a belföldi búzapiacon is, holott a vevők rekord magas árszinteken keresnek új búzatételeket, az eladók azonban továbbra is várnak. Az eladott új búza mennyiségének aránya az elmúlt évekhez hasonlítva kifejezetten alacsonynak mondható, ami a betakarítás közeledtével szokatlan jelenség.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató

Forrás: Agrárágazat